A blog hogy úgyfogalmazzak akadozik. DE. Most történtek dolgok. Nem is kevés az elmúlt hónapban. Csófi és Dávid megérkeztek Barcelónába. Dávid visszament dolgozni BPre. Megérkezett egy 9 tagú designer különítmény az Offf festivalra. Majd önkéntesként résztvettem egy nemzetözi építész konferencián, az EME3en. Tehát, dióhéjban ennyi.
Képek semmiről sincsenek (nálam)
Offf:
Mivel nincsenek életképek, (remélem megkapom őket egyszer) ezért az együtt töltött időről nem tudok (akarok ) így mesélni, inkább jöjjenek a dolgok amikkel megismerkedtem a fesztivál alatt:
Először is Lernert and Sander designerpárosról, akiknek a honlapján sok megkapó és érdekes, viedó található, érdemes végignézegetni őket.
A személyes kedvencem, talán mert teljesen abszurd számomra, a következő nyuszis videó, amit egy gyerekcsatorna reggeli műsorához készítettek, és le is játszották a tvben, mert a megrendelőknek nagyon tetszett, viszont a gyerekek elkezdtek sírni, és nem akartak ovodába menni. Nemsokára kiderül miért...:D
Ja igen. Hollandok. Vagy dánok? nem, hollandok...
na jó csak mégegyet ajánlok, ami egy videoklipp, De Jeugd Van Tegenwoordig együttesnek. Címe Elektrotechnique.
Én azt mondom nézzétek meg mindet. Az is érdekes, amiben egy művész ül le a racionális /normális/ apjával (mint amilyen jónéhányunknak van) és próbálják megbeszélni, vagyis próbálja elmagyarázni az apjának mi a művészet. Vagy miért az amit csinál. Gondolohatjátok. Szerintem mindenki aki megmutatta már otthon a tervét "laikus" szülőknek, el tudja képzelni a helyzetet...
Láttam Marc Gómez de Moralt aki az új /elég beteg/ Scissor Sisters klipp rendezője, akiről a hozzáértők állították hogy a legkirályabb.
Itt azt tanultam meg, hogy a klippkészítéshez sokszor nagyon híres (-és jó-) festők képeit használják, például a tömeg, vagy csatajelenetek megjelenítésében, a világítás, és az emberek elhelyezése mozdulatai miatt. Ez enegem nagyon meglepett, bár ez mint kiderült közismert...Le desaturálják a képeket, és így még erőteljesebben látszik, hogy milyen fényerősséget használt a feső egy bizonyos érzés, helyzet megjelenítéséhez.
Továbbis van, ha kapok képeket, folytatom. DE most erre futotta.
MiesArch
A két dolog között láttam David Chipperfildet, azaz meghallgattam az előadását mert idén ő az egyik nyertese a MiesVanDerRohe díjnak. Neues Museum Berlin. A másik egy kis katalán IRODA, azaz két ember, Ramon Bosch és Bet Capdeferro, egy nagyon szép műemlék rekonstrukcióval. Casa Collage, Gironában. Gyönyörű. Az előadás unalmas volt. Mindkettő. De annyirra, hogy na. Ilyen az Offfon nem volt. Itt az ideje hogy az építészek megtanuljanak előadni. Ezért megy mindenki a PechaKuchára. Ott nincs idő rizsázni... Legalább Chipperfield tudhatná hogyan kell előadást tartani....bár ő meg már annyira el van szállva, hogy azt hiszi bármi amit mondd az annyira kurva jó, hogy mindegy mit mondd isszák a szavait. Hát nem. DE összességben érdekes volt amit mondott, csak nem 2 órában, hanem mondjuk 10 perceben. Főleg mert így az épület bemutatására nem jutott idő. Kb i.e. 1000 től indultunk vissza, hogy hogyan jutott idáig. Normális esetben igencsak értékelném, hogy nem csak úgy talált ki dolgokat, na de azért mindennek van határa...:D
EME3: International Architecture Festival Barcelona
Tehát az volt, hogy gondoltam életemben először nem leszek lúzer, és megpróbálok bejutni egy nemzetközi építészeti fesztivál egyik workshopjára, mert persze mire hozzám eljutnak az információk, már rég túl késő. Így összeszedtem minden bátorságom, és írtam egy mailt a szervezőknek, hogy miujság ezzel az egésszel. Készséggel válaszoltak is. De persze kiderült, hogy ez nem elég információ, így kellett írnom mégegy mailt, ha már egyszer mertem, másodjára miért ne merném...:D
Megkaptam a választ, és a lány akivel leveleztem megkérdezte, nem szeretnék e segíteni nekik, ha van kedvem. Én meg gondoltam miért ne. És nem bántam meg, sőt.
 EME3 |
Elmentem az első meetingre, megnézni mi is ez az egész, és hogy van-e egyáltalán értelme időt "fecsérelni" erre. Ott kiderült hogy először, a fesztivál kezdetéig egy francia építészfickónak kell segítenünk összerakni az intallációját. Ez az én pályám gondoltam, és igazam lett, mert kurvajóvolt. Egy hétig dobozokat ragasztottunk össze, majd a plafonra, falra, midnenhová. NEm gondoltam hogy dobozokat ragasztgatni fizikai munka, de az első nap után olyan helyeken volt izomlázam, amit magam sem gondoltam volna. Plusz kiderül hogy ha nem válok be építésznek, egy gyárban még mindig tudok dolgozni, és már referenciám is van...:D Stefan elég jófej volt (az elején), mindenki imádta, aztán amikor kicsit szorított az idő átment pszichopatába, és már majdnem megütötte Gunther Zsolt barátunk szintjét, amikor már az ajtóban álltam hogy én most innen kimegyek, és vissza se nézek. De mivel felnőtt ember lettem, amin magam is meglepődtem (és mivel előtte inteligens embernek tűnt) mérlegeltem hogy van oka idegeskedni, és ha most kimegyek, sem nem leszek benne ebben az egészben, sem ők nem fejezik be, sem a hangulat nem lesz jobb. Ugyhogy vettem egy nagy levegőt visszafordultam, megmondtam neki hogy vegyen vissza, ő megértette hogy "kicsit" elvetette a sulykot, (amit később is, de a többiek nagyon toleránsak voltak, én nem anniyra...) és passzívagresszívben folytatódott a munka...Összességében jó volt, de határozottan elfáradtunk a végére, főleg hogy közben én napi 8 órát dolgoztam, és utána hajnal 2 ig ezt csináltam. Persze ezt az élményt nem cserélném el semmiért. Főleg mert éjszaka egy múzeumban, ahová más nem jöhet be, mindig izgalmas, és anniyra más.
 |
| a lelkes csapat egy része |
A srácok nagyon jófejek voltak, nagyon jól éreztük magunkat dobozragasztgatás közben, persze együtt kajálás, sörözés, pálinkázás. Az utolsó este a szervezők, és néhány résztvevő közös vacsorája, koktélozás majd irány az Apollo, és tánc reggelig. Én mentem haza legelőször (tudom hogy ez durva) de már elmúlt 5. A többiek nem értették miért megyek haza ilyen korán...:D Ez van. Még mindig nem aklimatizálódtam...
Szóval ez volt, és ez lett:
 |
| NYERS |
Az egészhez hozzátenném, hogy mivel ez határozottan lowbudget cucc volt, eredetileg a dobozok már összehajtva kellett volna hogy jöjjenek, és lennie kellett volna fehér festéknek, hogy még plasztikusabbá tegyük az installációt, de ez egyik sem volt. Így lett ez, de azthiszem azért vállalható lett.
 |
| FÉNYES |
A vetítés be kell hogy valljam nem ment végig, mert persze projektort szerezni is csak az utolsó napra sikerült, de legalább sikerült, mert nagyon szép lett így. UGYE?
Eredetileg oroszországban csinált egy ilyen installációt előtte, amihez hasonlót akart, de persze ott kicsit más körülmányek voltak, azaz volt pénz. Viszont minél szarabb a helyzet, annál jobb megoldások születnek, szóval nem mondhatunk semmi rosszat.
A fesztivál iszonyatosan jó volt, rengeteg nagyon tehetséges és fiatal építészt hívtak meg, én csak kurva jókat láttam, frissek, izgalmasak, tehetségesek. Teszek fel néhány linket, és írok pár dolgot, amire még emlékszem...
RE-Cooperar I A kedvencem irodanevem, a raklap székeik kurvajók voltak.
External reference a mások kedvec nevem...de őket nem láttam.
Zoohouse I Akik nemrég budapesten jártak, és csináltak egy usb csatlakozós szuperpadot a Dunaparton. DE ennél sokkal de sokkal jobb dolgokat csináltak amikor mindenféle lövöldözések között építettek "kert"mozit a nehéz körülmények között élő gyerekeknek.
A venezuelai Alejandro Haiek, aki szupercuki volt I Lab.Pro.Fab.
Jotapei I JAver Penya, aki az egyik kis dobozragasztgató barátja volt, és elég izgalmas volt a projektje
AAA I Akik mindenféle worksopokat csináltak a városban, egy zöld, kör alakú szőnyeg és rajta egy fehér szék segítségével. vagy mi. Van ilyen kitűzőm. Menő. :D
DHUB
Minden elcsendesedett. A szívverésemet is hellom. Semmi izgalom. Ugyhogy elmentünk kiállításra. Csak úgy. Mert csak. Az a része ami nem volt halál uncsi, igazán izgalmas volt. Ha rákattintottatok a linkre, már tudjátok miről is szólt. A lényeg az hogy mindenfélek "robotok", gépek voltak kiállítva, amik az emberekkel kölcsönhatásba lépve kezdtek el működni. Ugyhogy fogdostunk, fújkodtunk, beszéltünk, mozogtunk, telcsiztünk.
 |
| Munkanélküliség mutató. |
 |
| szomorú emberkék |
Az óriásmonitoron folyamatosan változott az ország, és a munkanélküli emberek száma, akik követtek, ha a monitor előtt mozogtál.
 |
| Kiállító Tér |
 |
| ebbe belebeszéltél, majd meghallgattad a másik végén |
 |
| itt a kockákat mozgattad, és a vetítés változott |
 |
| na ez építészes |
Ez a cucc akkor kezdett el vetíteni, ha beléptél a szobába, felmásztál a kis piramisra.
 |
| fényrobbanás |
 |
| harisnya |
 |
| ez pedig akkor kezdett el izzani, ha mobilon hívtál valakit |
erre akkor jöttünk rá, amikor nem találtam a mobilom, és megkértem gergelyt csörgessen meg...:D
Erről ennyit, holnap érkeznek a Tóth szülők a Schafer szülőkkel. Szóval készülődök.
Csók
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése