2011. január 30., vasárnap

Régen volt - harmadik rész

 12.12 _ Sitges

Az utolsó hétvégi kirándulásunk a hazaút előtt! Sitges nagyon nagyon szép kisváros, sekély homokos parttal, és rengeteg meleggel. A homoszexuálisok kedvenc városa, rengetegen laknak itt, nyugalomban, békességben. Én csak két meztelen fiút láttam fel alá futkosni a parton, kb 10 fok lehetett, mi kabátban voltunk... :D

Helyi kv-zó
Addig sétáltunk amíg egy megfelelően szimpatikus helyet nem találtunk, bár gergely szerint csak abból a 4-ből kellet kiválasztaunk ami volt :) Szóval, papperek szivarozgattak a kvjuk felett, (akkor még lehetett benn dohányozni) párok reggeliztek, és a háttal ülő kalapos fura úriember, aki dadogva beszélte a katalánt, a zsákjából mindenféle sálakat próbált elsózni minden ott ülőre. De ugylátszott hogy a kvzósok ismerték, mert nem dobták ki :)


A semmi ágán ül szívem, 
azaz Gergely, és a korlát nélküli  szakadék. Ezek a spanyolok nagyon lazák, de érdekes módon senki nem esett bele a tengerbe míg ott voltunk...

halált megvető bátorsággal tovahalad



A város elég kicsi, hamar bejártuk az egészet, ezért visszatértünk a partra ebédelni (a kis szendvicseinket),  a napsütés és a tenger ... 


itt még hosszabb volt a hajam...


Óvodás, kagylókkal


Kolostor

és a fala


Gergely pisil


Ilyen kis cuki öblök vannak...biztos szeretik a meleg párok is
Itt található, a Baracdi Múzeum, mivel  Facundo Bacardí Massó a Bacardi feltalálója itt született Sitgesben. Sokat morfondíroztunk hogy bemenjünk-e, de úgy döntöttünk nem érdekel minket annyira, bár csábító hogy a végén szakszerű segítség mellett elkészítheted a saját mojitódat! :) Olyan mint egy jó disco, ahol a belépő árát leihatod!



Este felé észrevettük, hogy a nap a tenger felé fog lemenni, (sajnos Barcelónában a hegyek felé megy le...nem ugyan az a feeling..:) ezért elhatároztuk, hogy addig mi innen el nem megyünk amíg végig nem néztük a naplementét! Szerencsénkre észrevettünk a kajak és surf kölcsönző mögött, a külvilágtól teljesen eldugott kis kávézót, aminek a stégjén, a vízen megittunk egy jó kis teát/kvt a nep végén a naplementében...jó volt!
a hullámtörő végéből, balra a kis fehér a kvzó
A naplemente képekben:





2011. január 23., vasárnap

Régen volt - második rész

12.07 _ Tarragona


Szerivel felkerekedtünk másnap, és elhúztunk Tarragónába kikapcsolódni. Nagyon szép kis város, nagyon jól éreztük magunkat. Tele van ókori római romokkal, mint péledául az Amfiteátrum.


nappal

este


Egész nagy a város, lehetett bolyongani a régi városrészen, az uj részeken, midnen ugyanolyan rendezett, és szép volt. Az egyetlen "csúnyasága" a helynek, hogy a Ferrocarril azaz vonat, a tengerparton közlekedik, ezért az egész kilátást a tengerre a vasútállomás, és a rengeteg sín, felsővezeték határozza meg....erről nem is mutatok inkább képet :)


A régi városrészen, valahol a domb/hegy tetején, találtunk egy szép kis teret, egy falmaradvánnyal, körben kvzókkal, éttermekkel, és még egy őstremelő is kipakolta a zöldségeit, gyümölcseit, amitől nagyon kedves lett a tér (szerintem)




Megpróbáltuk a "helyi" helyet megtalálni, azthiszem sikerült is, a kis fal/kapu tövében. Olcsó és finom kv, 8 euróért napi menü (ami elég olcsónak számít itt), de mivel mi lowbudgeten voltunk, megettük a kis szendvicsünket, pedig garbanzos volt, salchichával, azaz, csicseriborsó kolbásszal, amit imádok :) és fincs leves. 


Voltunk a Modern Művészeti Múzeumban, a belépés ingyenes, és voltak szép dolgok kiállítva, de talán ez volt a kedvencünk:


A kedvenc
Volt egy két szép építészeti megoldás is:





Elindultunk a tengerpartra, közben eleredt az eső, de ez sem szegte kedvünket! 


Geri és Feri



Gondoltuk felmelegszünk a Caixa Fórumban, egy jó kis (ingyenes) kiállításon, de pechünkre az előző kiállítás már bezárt, az újat meg még nem nyitották meg. Bánatunkban elindultunk a piacra, hogy majd a sok kaja jókdevre derít, de amit a piac helyén találtunk az még jobb kedvre derített minket!


A Piac

és ami benne van

gyönyörű

egyszerűen nagyszerű

mindenkinek nyitva

fiatal fotóművészek képeivel
 Szóval, mint kiderül, már nem piac, hanem kiállítótér, azt hogy csak most, vagy az is marad, sajnos nemtudjuk, de van egy olyan sejtésem, hogy kiköltözött a piac, hogy felújítsák az épületet, és a munkálatok belül még nem kezdődtek el, ezért valaki beleköltöztette a kiállítást. Azon túl, hogy nagyon szépek voltak a fotók, maga a kiállítás is zseniálisan volt megcsnálva, olcsó egyszerű, és szép. Farostlemez lamellák, összekapcsolva, kígyóztak a térben, rajta paravánok, azokon a képek. Semmi extra. Csak szép.



Ezek után kisétáltunk a FŐ utcára (ahogy azt "vidékiesen" szokták mondani), és itt találtunk egy óriási bronz szobrot erről az "embertoronyépítő" versenyről, a Castell-ről. Az itteni csapat a  Colla Xiquets de Tarragona. Akit érdekel, katt a linkre, én régesrégen láttam a tvben erről valamit, ha jóltudom városok között van a verseny, hogy ki tud magasabb tornyot létrehozni, a tetején mindig egy fiatal kisfiú/lány van, gondolom a bárorság/súly/méret dolgok miatt is. Sajnos azt nemtudom hogy miért alakult ki, de az biztos hogy ez valami katalán hagyomány. EZEN a linken van egy szép videó is a dologról.

nem igazi emberek / de ezt csinálják az igaziak is


a torony részeri

Régen volt - első rész

12.06 _ mikulás kirándulás

Felkerekedtünk a hosszúhétvége péntekjén, és elindultunk kirándulni. A metróról a Baixador de Vallvidrera megállónál szálltunk le, ahol egy hegy lábánál, az erdő szélén találtuk magunkat. Elindultunk felfelé, kellemes napos időnk volt, fiss erdő illattal, nyugalommal, csenddel, tobozgyűjtréssel.
Piroska


Egyszercsak egy elágazáshoz értünk, ahol a tábla szerint a Tibidabó  felé lehetett folytatni az utat. Ugy gondoltuk, egy életünk, egy halálunk, mi pedig ezt az utat megpróbáljuk! Nem bántuk meg, mert nagyon szép kis úton kirándulhattunk fel a hegy tetejére, néha hegyi bringások húztak el mellettünk, a meredek lejtőkön/emelkedőkön (ugyanis mi felfelé mentünk :)


Egy kis padra lecsücsültünk 

Elkapott a szatír


A CSÚCSra érve, megettük a kis szendvicskénket, ittunk egy jó tejeskávét (con corto de café) és úgydöntöttünk lesétálunk az első metrómegállóig.

Képeslap mindenkinek

A híd túl messze van. 

Nagyon szuper kis túra volt, jó volt kiszakadni kicsit a városi forgatagból.